Természetesen olcsó, bár igen drágán is lehet radiátorokat vásárolni, ám a működés szempontjából a drága radiátor egyenértékű az olcsóval, csak szebb. Egyébként az ideális hőlaedó felület a feketetest sugárzó, ami, mint nevében benne van, fekete. Radiátor feketében? Ugye elképzelhetetlen.
Tovább! A radiátoros fűtés működéséhez 50-90°C hőmérséklet szükségeltetik. Rögtön be kell, hogy lássuk, a vizet kisebb hőmérsékletre melegíteni kisebb energiát igényel. Itt az első gond a radiátorokkal. A másik, hogy ha nagyobb radiátorokat teszünk a szobába, alacsonyabb hőmérsékletű vízzel is fűthetünk, de igen nehéz rávenni a levegőt, hogy alacsony hőmérsékleten keringeni kezdjen a szobában. Jellemző módon kb. 40°C alatt nem teszi, amit szeretnénk tőle. Ekkor már nagy felületű radiátorokról beszélhetünk. További hátránya, hogy az ablak alatt helyet kapó eszköz hősugárzása erőteljesen melegíti a mögöttes falat, a fal túloldalán a külső környezetet. Ez persze nem a mi dolgunk, azt a természetnek kell elvégeznie. Készítettem néhány ábrát a könnyebb érthetőség jegyében. Az első:
Egy szobát ábrázol a rajz, eltúlozva érzékelteti a hőmérsékleti viszonyokat és a falban keletkező hőáramot (a hő is felfogható áramló közegnek, ami mindig arra halad, ahol a kevesebb van belőle). Az ábra jobb oldalán az ablak, alatta a radiátor, a hőmérsékleti viszonyok arra vannak kisarkítva, amikor a levegő áll. A radiátorral szembeni falon a termosztát. Valóságos állapot ez? Igen! Ez az az állapot, amikor éjszaka van, a levegőt nem kavarjuk össze járkálásunkkal. Fekszünk az ágyban, a termosztát kikapcsolta a fűtést, mert a meleg levegő-párna elérte az érzékelő magasságát és a légtér berétegződött. A hűvös zónában fekszünk, nyakig betakarózva, a felettünk levő légréteg meg meleg. Biztos jó ez így? A szoba lassan lehűl, a fűtés beindul, a levegő keringeni kezd a sűrűség-különbség miatt és felmelegszik a szoba alja is. Persze melegünk lesz és kitakarózunk. A fűtés leáll, a levegő rétegződik…
Általános felfogás, hogy hálószobába csak radiátort szabad tenni – biztosan jó megoldás? Gondoljunk bele abba is, hogy a fal mellé helyezett szekrények mögött mekkora lehet a hőmérséklet, ahol nem jár a levegő, pláne, ha külső falon van. A szobában meg a mennyezet alatt akár 50-60°C is lehet, mert ugyan miért is jönne le a forró levegő, mikor felfele szeret menni. A mennyezet túloldalán a tetőtérben meg lehet akár -15-20°C, tetemes hőmérséklet-különbség, nemde?
Hűtés radiátorral
Nézzük az olcsón kialakított radiátoros rendszer működését nyáron: lehet-e hűteni vele? Lehet, a padlót, de a levegőt nem, pedig ez a cél. A hideg, nedves padló senkinek és semminek nem jó!
Látszik, hogy a radiátorral nincs értelme hűteni, marad a tákolás, klímát a szobába. Igaz, nam olcsó, viszont drága. Az ümeltetése, nagyon is.
Egészséges megoldás lehet a radiátor és a klíma kiváltására a fan coil (fen koil), a ventilátoros radiátor. Ez az eszköz egy radiátor és ventilátor egybeépített változata, nagyszerűsége abban rejlik, hogy az egyébként keringeni nem akaró levegőt a ventilátor keringteti a helyiségben, így 40°C alatti fűtővízzel is lehet fűteni, nyáron meg hűvös vízzel hűteni. Az ára nem túl alacsony, viszont radiátor-illúziót kelt. Előnye, hogy ettől fogva hőszivattyút is lehet alkalmazni energiatermelőnek.
