Levegő-víz hőszivattyú – levegőkazán

A levegős hőszivattyúk a levegőből vonják el a hőt, azaz a hőnyerő közeg a levegő. Mit jelent ez és hogyan működik?
A levegő is hűthető közeg, bár a hőtartalma kisebb, mint a folyadékoké. Ennek ellenére nagyjából 3, 3,5-es COP érteket lehet elérni a készülékekkel, tehát jó választás lehet olyan helyen, ahol nem áll rendelkezésre vizes talaj, vagy nem lehet szondát fúrni, vagy nem lehet 2 méter mélyen felszedni a talajt. Persze az is lehet, hogy nem is akarják!
Néhány éve elterjedt egy másik elnevezés is, a levegő kazán, aminek nem örült a szakma, ám valljuk be, eredeti ötlet volt. Mára meghonosodott, mint annyi sok furcsa és a korában idegenül hangzó elnevezés. Tulajdonképpen fedi azt, amit jelent, a levegővel fűteni lehet. Ha van gázkazán, van szenes kazán, akkor miért ne lehetne levegőkazán is. Persze akkor van létjogosultsága a vízkazánnak, a geotermikus kazánnak, földkazánnak, stb. Mindenesetre ez is egy szóalkotás, melynek atyja van és talán a történelem megemlékezik majd róla.
A készüléknek több fajtája létezik, az egyiknek a kompresszora a beltérben van, az elpárologtató hőcserélő (radiátor) a ventilátorokkal a kültérben, a másiknak az elpárologtatója és a kompresszora is egy egységként kint van a kültérben és csak a kondenzátor oldal van beltérben, a harmadiknak mindene a beltérben van, mert vagy légycsatornát hűt, vagy a beltéri levegőt. Szóval sokféle létezik, még olyan is van, amelyiknek a kültéri egysége nem tartalmaz ventilátort, csak igen nagy felületű hűtőbordákat.
Egy nagy hátránya van ennek a típusnak, az, hogy a fagyos levegőt nem lehet nagyon hűtögetni, azaz, a hideg levegőt még jobban lehűteni egy bizonyos hőfok alatt már nem lehet. Két oka van ennek, az egyik, hogy a hideg hűtőközeg és a külső levegő közti alacsony hőkülönbség nem eredményez energiát, a másik, hogy a levegő páratartalma ráfagy az elpárologtató felületére és megakadályozza a hatékony hőcserét. Az elsővel nincs mit kezdeni, a második esetben a leolvasztás jó ötlet. Ha a hűtés üzemmódot kapcsoljuk be, akkor a két hőcserélő funkciója felcserélődik, az épületet hűtjük, a kültéri egységet fűtjük és a jég a melegtől leolvad. Perszer ez faramuci helyzet, hogy a megtermelt energiával jeget olvasztunk, de még mindig jobb, mint a jeget fagyasztgatni.
Van új megoldás is az üzemi hőmérséklet csökkentésére, így elérhető, hogy akár -15°C alatti külső hőmérsékletnél is még energiát lehessen termelni, sőt gazdaságosan!
Ettől eltekintve a levegős hőszivattyú csak bivalens (kettős) fűtési rendszer része lehet, tehát kell még egy energiaforrás a nagy hidegben. Ez lehet elektromos áram, gáz, pellet kazán, vagy bármilyen más megoldás. A hőszivattyúk automatikája jobbára lekezeli ezt a vezérlést.
Fontos azt is felfogni, hogy a fent említett COP érték egy bizonyos levegő-hőmérsékletre vonatkozik, az érték, tehát a hatásfok és a gazdaságosság meredeken csökken a hűtendő levegő hőmérsékletével arányosan, hidegben tehát nem működik igazán jól ez a készülék. A geotermikus és a vizes hőszivattyúk azért tudnak sokkal gazdaságosabban működni, mert a hűtendő közeg hőmérséklete nagyjából állandó.
Mindezek tudatában azért nem ennek a tí­pusnak kell megváltani a drága fűtési rendszerek költségeitől szenvedőket, ésszerűbb megoldások is léteznek.
Megfelelő lehet azonban pl. egy olyan helyen, ahol sziklára épült a ház, nem jutott el a gázvezeték és nem akarnak a tulajdonosok szilárd tüzeléssel bíbelődni és rendelkezésre áll a pénz a napelemes rendszer kiépítéséhez. Ezzel azt akarom jelezni, hogy bizonyos körülmények között igenis van létjogosultsága “levegőkazánt”, azaz levegő-víz hőszivattyút alkalmazni.
Fontos azonban megérteni, hogy a gazdaságos működtetéshez be kell tartani a szabályokat!