Kazáncserére jobbára három esetben gondolunk. Az első természetesen, ha elromlik, a második eset az, amikor tüzelési módot akarunk váltani pl. a magas működési költségek miatt, a harmadik pedig az, hogy nem lehet kifűteni az épületet, ill. egyes helyiségek hidegebbek a többinél.
Mindenek előtt azonban szükséges egy fontos dolgot megtudni, alkalmas-e a kémény a kazán üzemeltetésére!
Minden esetben szükséges a hőszükséglet kiszámítása, mert régebben a kazánok teljesítménye igen nagy mértékben túlzó volt, másrészt azóta történhetett utólagos hőszigetelés, és/vagy nyílászárócsere, hozzáépítés, stb. Mivel a kazánok nem olcsók, mindenképpen csak a legszükségesebb teljesítményűt szabad beépíteni, már nem lehet túlméretezni, sőt nem is érdemes. Magasabb az ára, drágább a kémény, több “üzemanyagot” fogyaszt, nagyobb helyet igényel és még sorolhatnám.
A hőszükséglet meglevő épület estén könnyen számítható az elhasznált energiamennyiségből. Készítettem egy pár egyszerű kalkulátort a teljesítmény meghatározásához és a fűtési költségek bemutatására. Új építéskor pedig eleve megvannak a számítások. Ha semmilyen adat nem férhető hozzá, akkor rétegrendekből, a nyílászáró adataiból lehet számítani. A kazán teljesítményének meghatározásához elegendő az épület külső határolóelemeit figyelembe venni, a helyiségek fűtési igényét a hőleadó felületek méretezésekor kell figyelembe venni.
A számított hőszükséglet nem mindig egyenlő a szükséges kazánteljesítménnyel! Csak akkor lehet egyenlő, ha folyamatos üzemanyag-ellátással működik a kazán (gázkazán, pelletkazán, hőszivattyú, olajkazán, automata adagolású kazán, stb.) Szilárd tüzelés, divatos szóval biomasszakazánok esetében más a helyzet, meg kell különböztetni az automata adagolást a manuális megrakástól. A kézi adagolás jellemző a vegyestüzelésű-, faelgázosító-, széntüzelésű kazánokra. A magrakások száma igen fontos tényező ezen kazánok működtetésekor, hiszen egy olyan otthonban, ahol egész nap nincsenek otthon, a család tagjainak ideje igen drága, vagy egyszerűen nem óhajtanak a begyújtással, hamuzással foglalkozni, nem szabad manuális adagolású kazánokban gondolkodni annak ellenére sem, hogy ezek üzemeltetése a legolcsóbb általában.
Egy példa: 18kW hőigényű épülethez elegendő egy 18kW-os automata adagolású Eko-karbon kazán, faelgázosító kazánból azonban a 25kW-os napi négyszeri megrakást igényel, a 40kW-os már csak kétszerit, persze -15°C átlagos külső hőmérsékleten.
Egyik kazán sem segít azonban a rossz fűtési rendszeren! Ha valamelyik helyiségben, vagy akár az egész épületben hideg van a nagy rezsi ellenére, akkor a fűtési rendszert kell elsősorban megjavítani, aztán jöhet az utólagos hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a régebbikénél mindenképpen a légszigetelés. Majd jöhet az új kazán.
Ha szeretné megtudni, hogy mekkora az Ön épületének hőigénye, töltse ki az ingyenes árajánlat kérésére szolgáló kérdőívet figyelmesen és pár napon belül kaphat ajánlatot kazáncserére, vagy csak információt, hogy mit is kellene tennie annak érdekében, hogy a rezsi csökkenhessen!
Kérem, segítsen a kazán ki választásában. A családi házam 96 négyzetméteres,hő szigetelt ablakok, sajnos 3 m belmagasság,hagyományos,és gáz fűtés. A GÁZ KAZÁN cseréje már szükséges,milyet,és milyen teljesítményűt vásároljak.
Egy éves gázfogyasztási adat, vagy egy hideg havi fogyasztás alapján és a gázkészülék típusa, a fenntartott belső hőmérséklet alapján meghatározható az épület hővesztesége. Ezután jöhet a választás: ha csak radiátorai vannak, turbós gázkészüléket ésszerű venni, ha felületfűtés (*pl. padló, fal, mennyezet, esetleg fan-coil), akkor kondenzácios készüléket. Mindkettőhöz a jelenlegi kéményt bélelni kell, hiszen csak zárt égésterű készüléket lehet beépíteni. A melegvíz előállítási mód szerint is érdemes gondolkodni, átfolyós rendszerűt akkor érdemes, ha csak néhány melegvízvételi hely van, ha több fürdőszoba, akkor inkább tárolóst, vagy indirekt tárolót kezelő készüléket. Figyelembe kell venni a a fogyasztási szokásokat is, mert ha pl. csak ketten laknak az épületben, elegendő lehet az átfolyós, ha többen, érdemesebb a tárolót alkalmazni. A tárolásnak ugyanakkor vesztesége is van, tehát eléggé nehéz a választás. Azonban ha pl. napkollektort szeretne, mindenképpen az indirekt mód a jó és célszerű megvásárolni a szolár tárolót és a felső hőcserélőt alkalmazni.
Financiális érvek: a szakma szerint a turbós készülék kb. 15%-ot hoz, a kondenzációs 25-30% körül, persze a hőladókat figyelembe véve.
Radiátoros fűtésnél a kondenzációs nem hoz annyit, mint *alacsony hőmérsékletű fűtés esetében.
Tovább gondolkodva: ha van vegyes tüzelésre alkalmas kémény, akkor szóba jöhet a tisztán fatüzelésű faelgázosító kazán, a vegyes tüzelésű kazán, az automata adagolású kazán, pellet kazán, vízteres kandalló. Ezek esetében tárolni kell a tüzelőanyagot, ha van erre is hely jó döntés lehet. Ezek választásakor figyelembe kell venni az életmódot is, mert a tüzelőanyag feltöltésének ritmusához kell alkalmazkodni.
Ha kitölti az árajánlatkérő űrlapot, konkrét számokat tudok “mondani”.
Fábry
Pingback: Kazán vásárlása előtt ...