Pellet kazán, pellet tüzelés

A pellet fűtés egy jól automatizált fűtési mód. Leglényegesebb tulajdonsága az, hogy közel “gázkomfortot” biztosít tulajdonosának, hiszen csak időszakonként kell “etetni” és kihamuzni, nem igényel felügyeletet. Hogyan lehetséges ez?
- A precí­zen kialakított mechanikus adagolórendszer és az ezt vezérlő elektronika házassága teszi a pellet fűtést kiválóvá, teljesen automatikusan működővé.
Mi is a pellet?
- A pellet (lefordítva golyócska) nem más, mint préselt faforgács, fűrészpor. A pelletálás széleskörűen alkalmazott préselési technológia a por állagú anyagok szemcsésí­tésére. Alkalmazzák ezt a módszert az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, az állattartásban és még sok helyen. Hazánkban a leginkább ismert pellet a nyúltáp. A pelletált fahulladékot 20-25 évvel ezelőtt kezdték el fűtésre alkalmazni. A fa eltüzelése nem is olyan egyszerű folyamat: begyújtáskor egy kis adag jól éghető anyaggal hevítjük a fát azért, hogy meggyulladjon. A fa azért gyullad viszonylag nehezen mert nedvességtartalma van, azaz vizes. Ahhoz, hogy ez a víz eltávozzon a fából, hevítjük és ez a folyamat mindaddig tart, amíg a víz elpárolog. Ez a folyamat fékezi az égést, tehát számunkra káros. Ezután heves égésbe kezd az fa. Minél szárazabb a tüzelő, annál inkább könnyebben gyullad és ég el. A tüzelőanyagot több évig érdemes szárítani, mielőtt tüzelésre kerül, de köztudott, hogy ez csak otthon lehetséges, a “tüzép” telepeken rendszerint nincs fedett területen tárolva érthető okok miatt: a vizes fa sokkal nehezebb! Az akác az egyik “leghasznosabb” fa ebből a szempontból, mert vizesen, frissen vágva is ég. A pellet ezzel szemben igen kevés nedvességet tartalmaz azon egyszerű okból, hogy az összepréseléskor eltávozik az anyagból, ráadásul vizes fűrészport préselni nem olyan jó, mert ki venne meg dohos, penészes, büdös pelletet. Nos, a pellet kiválóan ég, könnyen gyullad, jól adagolható. A nedvességtartalma 8% körül van. A tűzifa általános nedvességtartalma 15-20% körüli, mert a szabadban tárolt fa a levegő nedvességtartalmát abszorbeálja, száraz időben leadja. A frissen vágott fa 50-70% vizet tárol, a fűtőértéke fele a száraz fáénak, azaz kétszer annyi kell a szükséges hőmennyiség előállításához, ráadásul kormol, akár bűzös kátránylé is folyhat a kéményből, a kazánból, szélsőséges esetben a kéményt is fel kell újítani, mert használhatatlanná válik.
Jellemző módon a pelletes fűtési rendszerek teljesen vezérelt, illetve szabályozott eszközök. Az automatikus begyújtás is egy folyamat része, melyet a “fedélzeti komputer” vezérel. Szabályozva van az égési levegő mennyisége, a pellet mennyisége. A begyújtás elektromos fűtőbetét segítségével történik. A forró levegő gyújtja meg a pelletet, amely heves égésbe kezd, a begyújtás fázisa után a pellet folyamatosan kezd az égéstérbe potyogni, vagy szállítódni. A beállított lángnagyságot tartva addig ég a tűz, ameddig van a tárolóban pellet, vagy a termosztát hatására az égési folyamatot a vezérlés leállítja. A leállításkor a pellet adagolása leáll, az égéstérből a maradék tüzelőanyag elég, a füstgáz hőmérséklete lecsökken, a készülék készenléti állapotba kerül. Amint a termosztát útján az elektronika hőszükségletet érzékel, a begyújtási folyamat újra indul.
Mind a pelletkandallók, mind a pelletkazánok azonos elven működnek, ám a kandallók díszei a nappalinak, a kazánok viszont szürke (azaz inkább színes – kék, zöld, piros, sárga, de akár ténylegesen szürke) eminenciásként teszik a dolgukat a gépészeti helyiségben.
A szilárd tüzelésnek a töltésen és a hamuzáson kívül egyéb karbantartási igénye is van. A készülék égésterét, füstjáratait, valamint a kéményt is időszakonként ki kell tisztítani.
Mint minden kazán esetében, az éves nagy karbantartás és az időszaki karbantartás nem maradt el.
Érdekes adat: 1-2mm-es korom akár 10-20%-al is ronthatja a tüzelés hatásfokát.