A drain-back rendszer

Figyelmeztetés: amennyiben ilyen rendszerre vágyik, vagy ilyen rendszere van, olvassa el az egész cikket és ne legyintsen rá, hogy úgy is tud mindent róla! A drain-back rendszer egy egészen “fura” hidraulikus megvalósítása a napenergia napkollektorokkal történő hasznosításában. Külön lapot is érdemel, hiszen a napkollektorok által termelt hőenergia addig kezes, amíg…

olvasson tovább

Hővisszanyerő szellőztetés

Kakukktojás ez a fűtési rendszerek között, úgy tűnhet. Azonban szerves kapcsolat van a fűtési és hűtési rendszerekkel. Na ez már sok – mondhatnánk – ám amint belegondolunk abba, hogy amit ember készített, nem lehet tökéletes, tehát a hővisszanyerős szellőztetés sem, hát pótolni kell azt a kis tökéletlenséget, ami a 100%…

olvasson tovább

Geotermikus hőszívattyú

A föld-víz hőszivattyú hőnyerő közege a talaj, vagy a föld mélye. Praktikusan három dologról beszélhetünk, a talajkollektorról, a künettről és a szondákról. Mindhárom megoldás zárt csőrendszert jelent, fagyálló folyadékkal feltöltve. A talajkollektor kb. úgy néz ki, mint a padlófűtés csőhálózata és nem véletlenül, csak annyi a különbség, hogy ez a…

olvasson tovább

Passzívház

A passzív ház kissé rossz hangzású megnevezés, még idegenebbül hangzik a nullenergiás ház név. Valójában egy olyan jó hőszigetelésű és légtömör épületre kell gondolni, amelynek hagyományos fűtése a mi éghajlatunkon sincs, a szükséges csekély hőmennyiség a bentlakóktól, a készülékek hulladékhőjéből, a főzésből és a melegvíz-használatból pótolható. Hát ez sem hangzik…

olvasson tovább

Szabályozás, vezérlés

A szabályozás és a vezérlés fontossága abban rejlik, hogy valamely fizikai jellemzők mennyiségét, vagy minőségét kell befolyásolni annak érdekében, hogy a kívánt mennyiségek, vagy minőségek kerüljenek felhasználásra. Ez a mondat eléggé kacifántosra sikeredett, az egyszerű magyarázatra példa a fűtési rendszer az éghajlatunkon: folyamatosan változó külső hőmérséklet mellett azonos hőmérsékleten kell…

olvasson tovább

A termosztát helye

Ez a téma is megér egy önálló lapot az épületgépészet könyvében. Tapasztalatom szerint nagy a káosz a szakemberek fejében is ezzel kapcsolatban. Ez így nem is igaz, a pontos megfogalmazás inkább az, hogy tévhitekkel közelítik meg e tárgykört. Habár minden termosztáthoz használati utasítás jár, igen sokszor magyar nyelvű, nem olvassák…

olvasson tovább

Levegős hőszivattyú

A levegős hőszivattyúk a levegőből vonják el a hőt, azaz a hőnyerő közeg a levegő. Mit jelent ez és hogyan működik? A levegő is hűthető közeg, bár a hőtartalma kisebb, mint a folyadékoké. Ennek ellenére nagyjából 3, 3,5-es COP érteket lehet elérni a készülékekkel, tehát jó választás lehet olyan helyen,…

olvasson tovább

Víz-víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyú hőnyerő közege a víz, a fűtési rendszer hőszállító közege is víz, innen az elnevezése. A hőnyerő oldal közege a felszíni kútvíz, vagy folyó, vagy akár állóvíz, amit hűteni lehet. A víz keringtetését az elpárologtató hőcserélőjében szivattyú végzi. A folyók vizének hűtésénél komoly fagyveszélyre nem kell gondolni, a…

olvasson tovább

Karbantartás, javítás, szerviz

Az épületgépészeti rendszereket az otthonokban még napjainkban is jobbára a melegvíz-előállítás és a fűtési rendszer alkotja. Tapasztalataim szerint azonban ezek az igen egyszerű rendszerek is általában hibásan működnek, gazdaságtalanul, rosszul vezérelve, szinte szabályozás nélkül. A kazánok “agya” okosnak tűnik elsőre, ám az a dolga, hogy az egyébként igen buta gázkazánt…

olvasson tovább

A napelem

A napelemek szilícium kristályokból felépített elektromos eszközök, amelyek a fotonok becsapódásakor egyirányú elektron-mozgásból adódóan áramot termelnek. Közkedvelt nevük a fotovoltaikus elemek, vagy a napelemek, vagy az elektromos napkollektorok. Lényegük végül is az, hogy a fényből elektromos áramot állítanak elő. A legjobb üzemmódot persze a napsütésnek kitett napelem valósítja meg. Ennek…

olvasson tovább