Klíma – hűtéstechnika

A hűtésre hazánkban a nyári hónapokban van szükség, akkor, amikor az épületek falaiban a hőáram iránya megfordul, azaz a kinti hőmérséklet magasabbá válik a benti hőmérsékletnél. Rossz hőszigetelésű épületben a belső hőmérséklet gyorsan emelkedik, mivel a szerkezet átmelegszik, a meleg akkumulálódik, hűvösebb időben is ontva a meleget magából. A mi…

olvasson tovább

Loxone – a mindent tudó

A Loxone világítás, zsalúzia vezérlésére lett kitalálva, mára azonban egy épület teljes felügyeletét elláthatja. Ebbe beletartozik gyakorlatilag minden, amit el tudunk képzelni. Kapcsolódhat riasztórendszerekhez, szinte minden készülékhez, ami adatkapcsolattal kommunikálhat, akár mérőkhöz, időjárás állomásokhoz, de tud mérni hőmérsékletet, nyomást, páratartalmat, azaz szinte mindent, kezelhet hardware eszközöket, AV eszközöket, bármit. Zsenialitása…

olvasson tovább

Miért jobb a hőszivattyú?

Az energiatermelés korunk szerves része, villamos energia termelése nélkül már nem tudunk létezni. Minden készülékünk, kommunikációs eszközeink villannyal működik, a fejlődés iránya pedig még inkább az elektromosság felé mutat. A villamos erőművek hatásfoka alacsony, mintegy 30% körüli, megfordítva az arányt, 70% megy veszendőbe. Ebből a megtermelt részből még elmegy a…

olvasson tovább

Geotermikus hőszívattyú

A föld-víz hőszivattyú hőnyerő közege a talaj, vagy a föld mélye. Praktikusan három dologról beszélhetünk, a talajkollektorról, a künettről és a szondákról. Mindhárom megoldás zárt csőrendszert jelent, fagyálló folyadékkal feltöltve. A talajkollektor kb. úgy néz ki, mint a padlófűtés csőhálózata és nem véletlenül, csak annyi a különbség, hogy ez a…

olvasson tovább

Passzívház

A passzív ház kissé rossz hangzású megnevezés, még idegenebbül hangzik a nullenergiás ház név. Valójában egy olyan jó hőszigetelésű és légtömör épületre kell gondolni, amelynek hagyományos fűtése a mi éghajlatunkon sincs, a szükséges csekély hőmennyiség a bentlakóktól, a készülékek hulladékhőjéből, a főzésből és a melegvíz-használatból pótolható. Hát ez sem hangzik…

olvasson tovább

Levegős hőszivattyú

A levegős hőszivattyúk a levegőből vonják el a hőt, azaz a hőnyerő közeg a levegő. Mit jelent ez és hogyan működik? A levegő is hűthető közeg, bár a hőtartalma kisebb, mint a folyadékoké. Ennek ellenére nagyjából 3, 3,5-es COP érteket lehet elérni a készülékekkel, tehát jó választás lehet olyan helyen,…

olvasson tovább

Víz-víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyú hőnyerő közege a víz, a fűtési rendszer hőszállító közege is víz, innen az elnevezése. A hőnyerő oldal közege a felszíni kútvíz, vagy folyó, vagy akár állóvíz, amit hűteni lehet. A víz keringtetését az elpárologtató hőcserélőjében szivattyú végzi. A folyók vizének hűtésénél komoly fagyveszélyre nem kell gondolni, a…

olvasson tovább